Papírt elő...

Kategória: Friss forgácsok

Papírt elő, füzeteket becsukni, Zsinkai, vedd ki a kezed a zsebedből, mobilt lenémítani, a rágót kérem zsepibe köpni: a feladat Jerry Lee Lewis Shake it, Baby, shake it (Rázd meg, Bébi, rázd meg) című költeményének elemzése, nyolcvan százaléktól négyes, ötven alatt egyes.

A dalformában íródott mű komikus hangulata olykor a fiatalok rendhagyó nyelvhasználatának egyes jellemzőit is felvonultatja. A hangsúlyosan realisztikus egyszerűséget költői eszközökkel emeli ki, és lírai ismétléssel teszi még hangsúlyosabbá. A „shake it” jelentésbeli ambivalenciája nem ad egyértelmű feleletet a „mit rázzak meg?” kérdésre, melyre azonban márpedig többféle válasz adható, ezek felvonultatása a befogadó szubjektív kompetenciakörébe tartozik. Polivalens olvasatban például feloldásként szóba jöhet „a fenekedet” vagy „a táncot” vagy „a hangulatot”. Valamint megjelenik a művészi és érzelmi szabadság gondolata, mivel a megrázás az élet hagyományos struktúrájának megváltozását hozhatja magával. Esetleg kozmikussá táguló értelmezéshorizonton az egész világ megrázása, mint egyféle esztétikai deus ex machina beavatkozása a versalany elszürkült, kispolgári életébe. Ezt a centrális, a mű egészét átszövő sententia-elemet leíró pictura-mozzanatként színesítik az állatvilág egyes szereplőit idéző, már-már évődően pajkos metaforák. A „got chicken in the bar” vagyis „csináld, ahogy a pajtában a csirke”, illetve a „we got the bull by the horn”, azaz „mintha szarvánál gyűrnénk le a bikát” egyértelműen utal Petőfi Anyám tyúkja című versének, illetve a Toldi bika-jelenetének jelentéstartalmára, és egyszerre idézi az irodalmi népiességnek a legelesettebbek szociális helyzete iránti együttérzését, valamint Ezópusz állatmeséinek moralizáló pedagógiai célzatát. A költőnek a vers témájához való viszonyában a nemzeti jelleg mellett feltűnik az írás aktusához való reflexív viszony is, hiszen Jerry Lee Lewis nem csak mondja, hogy rázzuk meg, hanem azt is hangsúlyozottan kijelenti, hogy ő most éppen mondja, hogy rázzuk meg („I said shake it, Baby”, „Well, shake it, Baby”, stb.). Vagyis Jerry Lee Lewis posztmodern alkotói magatartást hoz létre, amennyiben tudatosul benne, és ezt ő a befogadóban is tudatosítja, hogy a mű születésének manipulatív folyamatában éppen részt vesz.

Tankérem, még ki akartam dolgozni, de elfogyott az idő: érzelmi ambivalencia, kulturális megkésettségtudat, a repetíció szerepe az antikvitás irodalmában, a felvilágosodás szellemi öröksége. Bepótlom otthoni munkában. Ugye, azért a négyes meglesz?