A HELYHEZKÖTÉSRŐL GEORGES PERROSNAK

Közzétéve: 2014. 12. 28.
Kategória: ELKÉPZELHETŐ (1999)

Az ittből szólok át az ottba
neked ki hallgatsz zsugorodva
s miután annyi dombra
tetted Bretagne-ban lábadat
az egyik ráunt
fogta magát és téged eltakart
nem tudom tudod-e nálunk
mit jelent hogy laposság
hogy lábaink a végenincs tarlót tapossák
s a kifacsart és összegyűrt kukoricaszárak
s csak dönti valaki a kékfestő-tálat
s hogy fejedet boglyába fúrnád
legyen az urnád
s mint ki áttörte magát a föld túloldalára
széna-bajszot pöködsz hajadat rázva
boldogan hogy mégsem a túloldalon vagy
hisz csak itt lehet itt van odvad
csak itt pirulhat így a fény-aszalta
testen az almabőr s hátadra olvad
a nap gomolya-sajtja
kozma-politika a többi
(az ürgét nagy garral kiönti)
látod csak ilyen ironizálva
lehet szólni az ökölnyi húsdarabba
szorult dolgokról melyektől száraz
szem és torok
remélem érted mire gondolok