Novellák

Charles Van Lerberghe: Ha én volnék Isten

avagy hogyan lettem író

A tengertől nem messze, egy kis hollandiai városkában nevelkedtem. (Szélmalmok. Kanálisok. Hidak. Tulipánok. Jácintok, stb.) Nyugodtak voltunk, rendíthetetlenek, akár a kérődző állat, de minél lomhább volt a testünk, annál sebesebben járt a képzeletünk, akárha bennünk magunkban is malmok forogtak volna, viharos ég alatt.
A józan hagyományhoz igazodó, gyakorlatias ...

Tovább


JEAN-FRANCOIS SONNAY: A levél

Onésime a háború előtt egy idegen házaspárnál dolgozott. Mint kertész. Locsolta a gyepet, gondozta a virágágyásokat, nyeste a fákat, összegyűjtötte a lehullott pálmaágakat, és szélesre tárta a kaput, ha a gazda dudált neki. Nagyon kedves egy úr volt, mármint a gazda, mindig udvarias, a világért sem emelte volna fel a hangját. Valahányszor meglátta Onésime-et, megkérdezte, hogy van a családja, akár ...

Tovább


Francois Mauriac: RANG

I.

– Már itt is vagy? Nem voltál a temetõben?
Hortense Bellade csak egy vállrándítással felelt férje kérdésére. A férfi látta, hogy kis kövérkés karja megfeszül, amint leveszi tüllfátylas kalapját. Rájött, hogy felesége haragszik.
-- A temetõben? Na persze, a temetõben! Mikor megláttam a templom elõtt a halottszállító autót, elõször azt hittem, valaki mást temetnek. De nem, szegény ...

Tovább


EVA KAVIAN: A szomszéd a síneken

Azon a reggelen, mikor leszoktam a dohányzásról, erősnek éreztem magam. Szépnek és elszántnak. Az imént szöktem meg a pokolból. Legyőzhetetlen voltam. Úgy éreztem, ez jó alkalom, hogy felhagyjak végre mocskos szenvedélyemmel. François mondta is, hogy most először nevezem mocskosnak a dolgot. Ez igaz, korábban mindannyiszor inkább szomorú és fásult voltam. Persze azért nem egyszer elszánt is. De Clarával ...

Tovább


Thomas Gunzig: DOBOZBA GYŰJTÖTTE A BOGARAIT

A város közepén kongani kezdtek a katedrális harangjai. Agyatlan lárma. Az esperes bandába gyűjtötte az összes ministránst a harangtoronyban, és noszogatta őket, húzzák a köteleket ész nélkül. Fehér ingjükben függeszkedve úgy néztek ki, mint valami száradni akasztott angyalok.
Az esperes nagyon beindult. Már hetek óta ezt a napot pergette le fejben, megduplázta az amúgy is rendes adag áldást, ...

Tovább


ANNE GODARD: ÁLDIALÓGUS (SZIKÉVEL)

Kérlek, ne nézd, amíg beledöföm a kést, spriccelni fog. Ugyan dehogy, ne aggódj, nem vágom le a fejem, dehogy esik le, csak itt ezt a vastag verőeret, beszélgethetünk tovább utána, igaz, hamarosan le kell dőlnöm az ágyra, mert egy idő után forogni kezd velem a világ. De ettől még nyugodtan cseveghetünk. Ugye, ide tetted a lavórt a vérnek? A mama nem szereti, ha összemaszatolom a padlót. Azt hiszem, most vágja ...

Tovább


Didier Blonde: A rendelet

Az ország súlyos politikai válságon ment keresztül, az új igazságügyminiszter televíziós bemutatkozása azonban még így is meghökkentette az aznap esti tévénézôket. Vajon a félelem késztette a nemzeti párt egykori funkcionáriusát, hogy elvállalja a megbízatást? Mindenki jól tudta, hogy a két elõzõ minisztert gyors egymásutánban meggyilkolták, az egyiket lelõtték, miközben beszállt ...

Tovább


Guillaume Apollinaire: HONORÉ SUBRAC ELTŰNÉSE

A rendőrség a lehető legalaposabb nyomozással sem volt képes felderíteni Honoré Subrac eltűnésének rejtélyét.
Barátom volt, s mivel tudom ügyében az igazságot, kötelességemnek éreztem, hogy az igazságszolgáltatás tudomására hozzam, mi is történt valójában. A bíró, akinek tanúvallomásomat előadhattam, elbeszélésemet végighallgatva oly kétségbeesett udvariassággal bánt velem, ...

Tovább


NICOLAS ANCION: A barna kutya és Kína sárga virága

Shi Jinnan túl sokat ivott. Odabenn hagyta, hogy ide-oda lökdössék a beszélgetés hullámai, de most nem tudta megállni, szökdécselni kezdett, mint valami túldoppingolt kenguru. Lassan egészen olyan leszek, mint egy nyugati, gondolta Shi Jinnan, miközben áthaladt a Szépművészeti Múzeum márvány-oszlopcsarnokán. Fekete szmokingja fakó árnyat vetett a padló ragyogó márványlapjaira, míg nemrég talpaltatott ...

Tovább