Élőhal (2011)

UTCAZENE

Oravecz Imrének

Minden ország fővárosának főterén
északon délen hóban sárban napsütésben
ott áll egy indián
mindegy van-e sastoll a fején
vagy koponyájában belül visel csak tolldísz-glóriát
mindegy borul-e vállára színes takaró
vagy éppen belülről béleli sejtjeit a minta
mindegy borostyánlevű colagyökeret
vagy rágógumit csámcsognak villogó vasfogai
talán ...

Tovább


MOBIL-ETÜDÖK

1. Most

Most nem hallom, mert egy alagútba értem,
Most nem tudunk beszélni, mert éppen fizetek,
Most meg fog szakadni, mert metrózom éppen,
Most leteszem, mert furcsán néznek rám a népek,
Most éppen itt vagyok, te hol vagy?

Most szaggatott, mert megy a rádió,
Most nem hallom, túl hangos a busz motorja,
Most esküvőn vagyok, a pap csak mondja-mondja,
Most elfogja a térerőt az aluljáró betonja,
Most ...

Tovább


FELSŐ VILÁG

A padláson éjjel fiam feje felett
Sertepertélve futkosnak az egerek

Lábuk a fafödémet karistolja
Később lovak vágtatnak dobogva

Szarvas szökell át nyomában kutyafalka
S mikor a hajtók csörtetése elhalna

Kotyogni kezd a padlástér a bálnák
Testrakományukat rajta áthimbálják

A fák erezetében görnyedten menetelve
Bakanótával vonul honvédek seregje

És minden görcs ...

Tovább


HÁROM PLÁZA-ETÜD

1. PLAZA BALASSI

Tesókám, mi lehet a széles föld felett
Szebb dolog a plazánál!
Átléped küszöbét, hűs burkot sző köréd,
Mintha jégen kószálnál.
Nagy télben jó meleg, nagy nyárban enyhület
Ruha gyanánt reád száll.

Rossmann jó illatot, szökőkút harmatot
Terjenget itt arcodra,
Szintetikus a dal, vár vitéz diadal
Sétányokon harcolva.
Akin nincs vértezet, az rosszkor ...

Tovább


LYUK A FOGAMON

Kosztolányi Dezsőnek

Lyuk a fogamon. Kitöltetlen hiány.
Fogorvosom nem foltozta be,
Mert eleven még gyökere,
S ha ideiglenes tömést kapott,
Sajogni kezdett mindannyiszor,
Tűvel és késsel magam estem neki
A sajgó léket kiszabadítani.
Lyuk a fogamon. Nem fáj sosem
Mégis érzem, kín lapul odabenn,
Lesve az alkalmas pillanatot.
Néha úgy képzelem, nem vagyok,
Pontosabban nem úgy vagyok,
Ahogy ...

Tovább


A KÖLTÉSZET IDEJE

Álvaro de Camposnak és persze Karinthynak

A világ mint mellplasztikára váró nő a műtőasztalon.
Lézerkéseivel már tapogatja a nyár.
Kilépek a kapun, tehát belépek a költészetbe.
Használ-e a versnek, ha faggatom a világot?
Hasznára van-e a világnak, ha faggatom a verssel?
Használ-e egyáltalán bárkinek ez a faggatózás?
Mondjuk nekem?
A kérdezés a lelkem mellplasztikája?
Például ...

Tovább


GRAFFITI

Van itt ez a graffiti-ügy,
Hát tudod, olyan tipikus.

Úgy bosszant, mikor feltűnik
Egy épp felújított ház falán,
Torz ákombákom, amelyet
Csak az ért, aki odafújta,
És képtelen lenne valaha is
Éveknek monoton során
Összespórolni annyi pénzt,
Hogy a házat nagy nehezen
Felújíttassa rendesen,
Az érti még, akinek így üzent,
S ki fentiekre szintúgy képtelen,
Csak él a világba ...

Tovább


SZÖSZ-SZONETT

Verskardigánom összement,
Szöszök lepik a szövetet,
Melyeket mostan összeszed
E szösszenetnyi szószedet.
Hisz a költészet köz-terep,
Hol ki-ki köthet üzletet,
Kilátást néz vagy őgyeleg,
Csinálja, amit ő szeret.
Ott fenn az égen szösz lebeg,
A parkban őszi díszletek,
Én egy padon szöszölgetek,
S megszületik e szösz-lelet,
Mit most tovább pöckölhetek.
Múlandóság, ...

Tovább