CSERESZNYE AJÁNDÉKBA

Közzétéve: 2014. 12. 08.
Kategória: Műfordítás

Mellin de Saint-Gelais
CSERESZNYE AJÁNDÉKBA

Az első szép májusi nap:
Nem májusfát vagy csokrokat
Hozok ajándékba, hölgyecskék,
Hanem egy tálka friss cseresznyét,
S lám, e gyümölcs jött, biza, sebten,
Hogy tapinthassák mind a ketten,
Merthogy minden szép, új dolog
Új szépségükért kuncsorog.
Nézzék! Van-e más ilyen édes?
Mind kövér, hüvejkujjnyi széles!
S láttak már bármit, minek íve
Ennyire hasonlít a szívre?
Bizony jel ez, hogy míg csak élnek,
Ezer szív szolgál kegyedéknek.
Mi történt? Mondtam bármi rosszat?
Ej, no, mi ez? Min vigadoznak?
Azon, hogy míg én papolok,
Szájukban cseresznye ropog?
Amelyek szép kármin-szinűek
Először el azok repülnek,
S nem tudjuk, alig érnek össze,
Melyik száj és melyik cseresznye,
Hisz éppoly vérszín mind a kettő!
De láss csodát, e két remek nő
Csak nevet. Lám, van mit mulasson!
Nyakamat rá, hogy jól gyanakszom!
Hol jár az eszük? Már tudom!
A forma és a lé bizony
Nem a szívet idézi fel,
Rokonabb másvalamivel.
Joggal gúnyolódnak nagyon
Az ormótlan hasonlaton.
Hej, találóbb a maguké!
Ne tagadják, az az, ugy-é?
Látom, készek bevallani!
Játsszunk hát: szabály, hogy aki
Végül az utolsó szemet
Kiveszi majd, az mondja meg.
Ne habozzék: fülembe gyónja,
S ha hazudik, enyém a csókja.