IZLANDI HÁN DALA

Közzétéve: 2014. 12. 08.
Kategória: Műfordítás

Gérard de Nerval
IZLANDI HÁN DALA

Midőn zöldellő dombjainkra
Az éj
A hegycsúcsról leszállna ringva,
Veszély
Les rád, utas, ki rétjeinken
Csendben, gyanútlan utazol,
Halld, a vadonban, távol innen,
Vad üvöltés kél valahol!
Ő a Hán!
Ő a Hán!
Izlandi Hán…
Hán, Hán, azám!

Szíve acél, maga mogorva,
Komor,
Szeméből láng csap ki lobogva:
Pokol!
Zord kalyibában rejtekezve
Vonagló test fölé hajol,
E szörny dühét táplálja egyre
A vér, a könny és a sikoly…
Ő a Hán!
Ő a Hán!
Izlandi Hán…
Hán, Hán, azám!

Ha körbejár a tánc, a játék,
Bizony,
Ő ott terem, akár az árnyék…
Iszony!
Ha arcát nem ismeri senki,
Ha hangja kondul gyászosan,
Mohó tekintetét mereszti,
S a rémület körbesuhan…
Úgy ő a Hán!
Ő a Hán!
Izlandi Hán…
Hán, Hán, azám!