TAVASZ A TENGER MÉLYÉN
Közzétéve: 2014. 12. 08.
Kategória: Műfordítás
Jean Cocteau (francia)
TAVASZ A TENGER MÉLYÉN
A tenger mélyén is vannak évszakok. Akárcsak a földön, a tavasz az egyik legszebb közöttük. Rügyezik a korall, a szivacsok pedig teli tüdőből szívják be a kéklő vizet. Vöröslő szarvasok erdeje fülel a tengermélyi ég magasából érkező csiga-búgásra. Olykor egy-egy ejtőernyős hullik alá a tengeri ég magasából. Lassan hull, meghemperedik a homokban. A virágok állva alszanak, s nagy tömegben búcsút intenek. Félkarú halak telepszenek le rájuk. Cuppanósan csókolgatják a tengert. A világítás és a díszletek miatt az ember azt hinné, egy fényképész műtermébe került. A sarokban fürtnyi buborék csicsereg. Egy apró csapból csöpög, mely átszűri a sós vizet.