AZ AKVÁRIUM OLY KÉKES…

Közzétéve: 2014. 12. 08.

Kategória: Műfordítás

Georges Rodenbach
AZ AKVÁRIUM OLY KÉKES…

Az akvárium oly kékes, bár hold se járja,
Végtelen ablaka mely kertre néz vajon?
Örök tükör, s az ég foncsor a hátlapon.
Meddig mélyül a víz csalóka látomása,
Hová hátrál, milyen titkos távolba hal
Azúrja, mit ezüst borzongás felzavar?
Mint virágbaborult üvegház levegője,
S aztán felkavarog, ha időről időre
Derengve áthatol egy lassú, lomha hal.
Jön, fordul, megy tovább, elmosódik, folyékony,
Mint halvaszületett szénvázlat puszta vásznon,
És kitisztul a kép, nem látszik egy vonal.
Mert halványul a hal, ködökben elmerülve
Mindjobban elenyész, akárha már nem élne,
És villan még, amint megmerült evező,
Egy-egy fakó uszony, távoli, színevesztett,
Már barázdát se von, alig kivehető,
Akár a hajnali csillagok fénye reszket.
A múló dolgoké ez a fanyar varázs,
S vajon e lomha hal nem olyan, mint egy eszme,
Mely egy pillanatig lelkünket megszinezve
Mindjárt továbbszökik, emlék már, semmi más?

---