Balla István témája

Közzétéve: 2014. 12. 07.

Kategória: Válogatás (versgyár)

„Egy tanítónő számol be róla, hogy egy-egy normálisnak tűnő iskolai feladat megoldása nagyon is tükrözi a társadalmi egyenlőtlenségeket. Volt már, hogy a „Rajzoljunk az álmainkról!” című fantáziafejlesztő feladatnál a gyerek megkérdezte: ennivalóról is lehet álmodni? És papírján ott sorakozott a szalámi, a banán, a csirkecomb, a kifli. Egyik órán Noé bárkáját rajzolta az osztály. A tanítónő elmesélte, hogyan gyűjtötte össze az állatokat, mindegyikből egy-egy párat. És megkérdezte, szerintük milyen állatfajt kellett volna otthagynia Noénak, hogy ne maradjanak meg az özönvíz után. A jó körülmények között élő gyerekek kis gondolkodás után megegyeztek abban, hogy a vérengző állatokat kellett volna lenn hagyni, az oroszlánt, a cápát. Nyilván látták a tévében, milyen gonoszak az effélék. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek nem gondolkodtak soká, kórusban kiabálták: a patkányt, a csótányt és a tetűt. Ők nem a tévéből szerezték információikat.”
Nyilván vicces lett volna klasszikus formában megírni, berímelni is, de ez a Miroslav Holubot vagy Raymond Queneaut idéző repetitív abszurd talán jobban kihozza a témában rejlő kedves és hajmeresztő fonákságokat.
LECKE

– És akkor özönvíz áradt a földre,
– mesélte a tanító néni –,
hogy elpusztítsa az embereket,
akik folyton becsapták egymást és
dulakodtak, a jobb helyzetűek
mindent elszedtek a rosszabb helyzetűektől,
akik meg próbáltak mindent visszalopni.
Hogy a sokféle tiritarka állat kárba ne vesszen,
Noénak össze kellett gyűjteni bárkájára
mindegyikből egy-egy párat.
Vitt magával például
elefántot és csimpánzot, rókát és borzot.
– Tudtok-e mondani érdekes állatokat?
– Flamingó, pingvin, hattyú – feleltek kórusban
a jobb helyzetű gyerekek.
– Csirke, disznó, borjúpörkölt – feleltek kórusban
a rosszabb helyzetű gyerekek.
– Hát olyan állatokat tudtok-e mondani,
amelyeket Noé helyében nem vittetek
volna fel a bárkába?
– Oroszlán, cápa, vérfarkas – feleltek kórusban
a jobb helyzetű gyerekek.
– Patkány, csótány, tetű – feleltek kórusban
a rosszabb helyzetű gyerekek.
– Amikor elmúlt az árvíz, és a szárazföldre kiküldött
galamb csőrében a remény olajágával tért vissza
a bárkára, Noé az Ararát hegyén partra szállt,
és állataival birtokba vette a megtisztult világot.
Utódai idővel elszaporodtak, a mai napig
lopnak, csalnak és dulakodnak, belőlük lettek
a mai jobb és rosszabb helyzetű családok.

---