Eurolíra

JUHAN LIIV (Észtország)

A NESZ

Úgy kezdődött a gyerekkorom,
Hogy aprót sípolt a tüdőm egy napon.

Majd ahogy nőttem, szép csendesen
Erősödött a sípolás is velem.

Mellkasom beroskad, veszte lesz,
Síromat ássa mára e kicsi nesz.

Lelkemmé vált, és most már az életem
Szűkösen érzi magát idelenn.

LACKFI JÁNOS fordítása

Tovább


NINA MALINOVSKI (Dánia)

PERSPEKTÍVA

Innen fentről
csak nyomvizéből sejthetem
merre igyekszik
a kacsa lenn
a nyugodt vizen
Kételyei nincsenek
roppant leköti
hogy biztos rejtekhelyet
találjon fészkének tojásainak
köröz tehát
a rezzenetlen tavon
Én aki
szememmel
útját követem
épp mesét írok egy
perzsa hercegről
és számos szeszélyes önfejű
szeretője egyikéről
A kacsának nyilván
fogalma ...

Tovább


PETR BORKOVEC (Csehország)

MIT CSINÁLUNK?

Mit csinálunk? Foglalkozunk a térrel,
hallgatunk – a halottakat aludni hagyjuk.
Fát gallyazunk, komposztot forgatunk,
az egeret kiborítjuk a csapdából.
A vacsorát kivisszük a kertbe,
fenyőgallyakat hozunk be a szobába,
aztán ha elszáradnak, visszavisszük a tűzre,
édes füst dől ránk a szekrényből.
Alkonyatkor az ablakból nézzük a falat,
úgy beszélünk, hogy ...

Tovább


MEHMET YASHIN (Ciprus)

HÁBORÚS IDŐK

Fejben beszéltem csupán, meg ne hallhassa senki,
így aztán bárki látott, némaságom a bölcsesség jelének vette!
Kellett a titkolózás, hiszen a török nyelv veszélyes,
a görög pedig teljességgel tilos terep volt
A felnőttek nem akarták, hogy bajom essék,
úgy meredtek hát rám, mint megannyi géppisztolycső,
akkoriban egyébként is önkéntes volt mindenki
Az angol pedig ...

Tovább


KRISZTIN DIMITROVA (Bulgária)

BEFOGADÁS

Azt ajánlotta,
egyek nyúlszívet.
Mosolygott.
Tartsd meg magadnak a csillogó szívecskét!

Ha megeszem a szívet,
biztos nem jut el a szívembe,
valahol a bensőmben
szépen elkerülik egymást.

Nem vagyok hajlandó
valaki mást összerágva
erejét felélni.
Házam táján a nyúl

emberi hangon szólhat –
nagyon jól elvagyunk így.
Meghallgatom, de szívet nem eszem,
olyan ...

Tovább


FRANCIS DANNEMARK (Belgium)

A BLUES

Lukácsnak hívták azt a lányt
vagy inkább a kutyát talán.
Tizenhét centiméteres
hosszú, kék nyelve volt,
hogy melyiknek, már nem tudom.
Igen,
ez a blues.

Egy kutyája is volt, az ám.
Lukácsnak hívták. őt magát?
Vagy inkább a kutyát talán?
De a gitárt figyelte csak,
kérdésre nem felelt a lány,
s a kutyája is töksüket.
Igen,
ez a blues.

Az Archiduc-ben éjszaka
ültek, ...

Tovább


INGEBORG BACHMANN (Ausztria)

A NAGY TEHER

A nyárnak súlyos terhe felrakodva,
a naphajó a kikötőben készen áll,
ha felsikolt mögötted a sirály.
A nyárnak súlyos terhe felrakodva.

A naphajó a kikötőben készen áll,
és az orrán díszlő figurák ajkán
szellemek kihívó mosolya bujkál.
A naphajó a kikötőben készen áll.

Ha felsikolt mögötted a sirály,
nyugat felől parancsot kapsz a süllyedésre,
de nyitott ...

Tovább