Gáti István témája
Közzétéve: 2014. 12. 07.
Kategória: Válogatás (versgyár)
„Idős nagynéném fürdőszobájában egy beázást követően hámlani kezdett a mennyezet. Először apró festékdarabok potyogtak, majd a plafon is kezdett itt-ott szemerkélni. Nagynéném szólt a közös képviselőnek, akitovábbította a hibaüzenetet… Ahogy az lenni szokott, hetek teltek el, a mennyezet közben tovább vedlett, darabkái éppen a fürdőkádban landoltak. Szegény nagynéni napok óta nem mert fürödni, míg végül rászánta magát. Előkapta az egyik régi esernyőjét, levetkőzött, majd a nyitott ernyővel beült a fürdőkádba. Nehéz ám fogni az ernyőt, és közben a másik kézzel csapot zárni, szappanozni, majd a testet ismét álló helyzetbe segíteni! Mindezt nyolcvan körül! Nagynéném buzgón gyakorolt, egyre ügyesebben tisztálkodott az ernyő alatt. Két hét múlva a mennyezetet bevakolták, pedig néném addigra technikáját tökélyre fejlesztette…”
És íme a mutatvány:
CIRKUSZ
Fürdeni nem könnyű dolog,
Főként ha nyolcvan múlt az ember.
Ráadásul az ember asszony,
Szökevények a szappanok.
A fiatalon nagy lendülettel
Lehajított törülközők
Bosszút állnának most ma rajtam,
Ezért mindennek van kötött
Helye, ahová lepakoljam,
Centivel odébb sem kerülhet.
Máskülönben kitol velem,
És állhatok ott meztelen,
Tapogatózva, és örüljek,
Ha előbb elérem, mint ahogy
Kicsusszan a lábam alólam,
S földre vagy kádba zuhanok.
Tudod, ez nem afféle szólam,
Ez a valóság, s tetejébe
Mostanában a fél kezem
Eleve foglalt, máskülönben
Mivel tartanám az esernyőt.
Nem, nem beázás, nem hiszem,
A vakolat pereg le fentről!
Telefonban hányszor dühöngtem,
Vágtam csúnya sértéseket
A kókler házmester fejéhez,
Ki azóta semmit se tett!
Tesz rá, az „öreglány” mit érez,
Addig maradok, nem kismiska,
Billenékeny ekvilibrista-
Mutatványomnál, lassan lehet
(Jól jön kis mellék-kereset),
Cirkuszban is felléphetek.