KAMÉLEON HÁZIPAPUCSBAN

Közzétéve: 2014. 12. 12.
Kategória: Prózák

avagy a valóság színezete
Kész kaméleon vagyok. Hiperművelt és kissé modoros levelezőtársakkal barokkos cikornyák kíséretében érintkezem. Általános iskolás közönség előtt beugranak a dedós reflexek, röhögcsélés, kaki-pisi, szerelmesek-mek-mek-mek. Autószerelőnél próbálom tőlem telhetően lazára, műszakira venni az életet, pikk-pakk, megszerelem, ideteszem, odateszem, karburátor, vezérműszíj, nem probléma, főnök úr. Egyetemi diákjaim körében tanulgatom a laza dumákat, vágom a témát, tolom a cuccot, aztán utánakeresek a kúlabb és kóserebb maibb dolgoknak, belekóstolok hiphopba és elektróba, szondázgatom kicsit a retró-trendeket. Kortársaimmal az öltözőben nagyhangú csajos dumák, nem is igazi pasi, aki le nem csapja a feldobott labdákat, no meg elméleti foci, figyelj, ha beadod jobbról, akkor lejössz a rövid sarokra, de már mész is hátra védekezni, nyilván rámozdulnak a kontrákra, ha nem passzolsz és nem nézel fel, az egészből semmi se lesz, vili? Megrázóan őszinte, lelkizős típusú kollégával fellépve már csak rivalitásból is kibújik belőlem az érzékeny ember, feltárom vérző mellkasomat összes látványos pszicho-komplexusaival, szeretetvággyal, apahiánnyal egyetemben. Rockerekkel haverkodva egymás nyakába borulás, piaszagú és cigiszagú testvériség, patetikus és önkiröhögtető dumák, állati májer a csávó, horzsolja a riffeket, de a ródokkal szánalom girnyón bánik, bebújik az ember ágyába éjjel kettőkor valami kiscsajjal, azt ott liheg a nyakadba.
Végül a kaméleon hazatér, utoljára még eljátssza a közvetlen és dinamikus apukát, a problémák élét többnyire viccel üti el, de azért meghallgatja és tutujgatja a sírókat és együtt örül az örvendezőkkel, kicsit meghal és feltámad a gyerkőceivel és feleségével. Aztán jön mondjuk egy nyugalmasabb hétvége. Kaméleon a légüres térben, hófehér fal előtt. Iszonyúan hasonulna, túráztatná a bőrét, de nincs markáns igazodási felület. Szélcsend… Ideje saját magává változni. Na de azt hogy kell? Honnan tudná egy kaméleon? Egyszerűen megtölteni az együttléteket értelemmel és érzelemmel, kreativitással és jó hangulattal. Lehet, hogy nem is kell mást csinálni, csak odamenni valakihez, együtt üldögélni, kérdezgetni, megnyílni előtte, akár közösen hallgatni, nézni a reggeli, délutáni, esti fényeket. Semmi handabanda, semmi kirobbanó aktivitás. Ez a kaméleonnak valahogy kevés. Ez őt feszélyezi. Szeretne valami bugyirózsaszínt mályvalila pöttyökkel. Vagy habos aranyozást málló stukkófelülettel. Vagy villódzó plázatarkát. Vagy olajos-rozsdás overallkéket. Kaméleon a légüres térben összezavarodva. Próbálja utánozni önnön égi mását, mit mondjak, elég haloványra sikerül.