RONTÁS
Közzétéve: 2014. 12. 08.
Kategória: Műfordítás
Charles Van Lerberghe
RONTÁS
Nem figyel fel egyikünk sem,
Hisz fura dalukat olyan
Nem törődöm-egyszerűen,
Amúgy játékosan
Fonják körénk az alkonyatban,
Bűbájosan, fátyolosan —
Alomködben rózsafátyol,
Tűzzel vegyes levegő,
Mely beburkol, elhatárol
A világtól, s körbesző.
Lehellet kusza fátyola,
Gyöngyvirágos, rózsamintás,
Melyből ki nem lépünk soha,
És nem figyel fel egyikünk sem
Rájuk, akik rejtelmesen,
Ajkukon fura mosollyal,
Amíg egyre zsibbad lelkünk,
Buta gyermek-dalosan
Róják körénk révedezve,
Amúgy játékosan,
Bűbájos kis lépteik,
Mind szűkebb, mind közelibb
Táncukba lassan befonják
A világ tág horizontját,
Körükből ki nem lépsz soha.