A RÉSZEG ELEFÁNT, 2009
„A részeg elefánt megjelenése az évtized magyar gyermekköltészetének jelentős eseménye, legfeljebb Varró Dániel jelentkezéséhez, Kovács András Ferenc gyűjteményes kötetének kiadásához vagy Szilágyi Ákos agresszív akusztikus versgyűjteményeihez lehet hasonlítani. Lackfi belépett a magyar költészet egy nagyon fontos tartományának halhatatlanjai közé, akiknél nincs jobb, legfeljebb más, és akik saját mesterségükből valamit bizonyíthatóan jobban tudtak másoknál. Ez nem fizetett hirdetés. Néhány hónappal korábban eszembe se jutott volna ennyire elragadtatnom magamat. A részeg elefánt azonban meggyőzött.”
Rigó Béla, Csodaceruza
„Tudtad, hogy táncol az egész világ, mint egy részeg elefánt? Riszál a folyó, szambázik a fa lombja a szélben, tangózik az árnyék a kövön. Lépéseink táncoltatják az utat, mellkasunkban diszkózik a szív, ereinkben zenevonatozva áramlik a vér. Zene minden és tánc minden. Ebben a könyvben is táncritmust hallani, táncol kisbabáját altatva az apuka-medve, a kipottyant fog egy madzag végén, bálnatáncot jár a tengeralattjáró a víz alatt, öklüket rázva, szitkozódva keringőznek egymással autósok és motorosok, pörög-forog a kosárlabda a gyűrű peremén, báloznak a szénabálák, de még az icipici atomok és a hatalmas bolygók is ritmusra forgolódnak. Ugye, te is beállsz a körbe?”
(A kötet fülszövege)