ARANYSITYAK (2013)

FRISS GYEREKVERSEK
ARANYSITY

Mit csináljunk, ha unjuk a kaméleonunk színét? Tapétázzuk újra a falat, és ő majd alkalmazkodik! Ki az a maszatos szerecsen, aki életünkbe kis szerencsét belecsen? Hát a kéményseprő! Miért dobog Zsófi párnája? Hát mert apaszívet tettek bele. Miért látja borzasnak a világot Slimák, a forradalmár csigusz? Hát mert lobog a szeme a szélben. Hogyan vehetünk magántengert olcsón? Hát veszünk egy kagylót, abba eleve bele van építve! Miben különbözik a kulacs a kullancstól? Hogy az egyik csípősebb, mint amilyen vizes a másik. Miért hidegbajosak a felnőttek? Mert nyáron is hidegeskednek, ahelyett, hogy örülnének a hűsségnek. Ez a könyv tele van hasonló életfontosságú kérdésekkel és válaszokkal, melyek nélkül igazán nem élet az élet! Lackfi János ugyanis felkért negyven versköltő bácsit meg nénit, hogy csapják a fejükbe aranysityaknak a napot, hiszen akkor bármit megtehetnek. Ők aztán kötélnek álltak, és nagy bátran, negyvenféleképpen szét- és össze- és át- és teleírták a világot… Kedves nullától kilencvenkilenc évesek, tessék bolyongani benne, tessék nyugodtan eltévedni és hazatalálni!

 

RÉSZLETEK A KÖNYVBŐL

Néha nem is sejtjük, miféle misztikus tárgyak tárháza otthonunk:

Acsai Roland
A HAJSZÁRÍTÓ

Kislányomnak, Zsófinak

Mennyi minden átlényegült,
Mióta megszülettél! Például
A hajszárító. Megnyugszol
Abban a percben, amint rád fúj.

Álruhás királyfiként élt
Eddig közöttünk. Használati tárgy,
Gondoltuk róla, erre most
Kiderült: gyógyító energiát

Sugároz. Ha kólika kínoz,
Vagy nem tudsz elaludni,
Csak bekapcsoljuk, és máris
Elcsendesedsz. Mi már tudni

Véljük napok óta, hogy
Nem holmi műszaki cikk:
Hajszárítónk mágikus
Erővel rendelkezik.

Totem ő, zuglói lakásunk
Ziháló házi istene.
Azóta nagy becsben tartjuk,
Egész kis szentély a helye.

Mennyi minden átlényegült,
Hogy megszülettél, mássá!
De leginkább Vera és én –
Anyává és apává.

Régen még a lócitromok is nagyobbak voltak. Meg a WS-féle galagonyabokrok is. Így gondolják ezt a tanító nénik.

BÉKÉS MÁRTA
A bús tanító panaszai

Évről évre
romlik a gyerekanyag,
romlik a gyerekanyag,
ebadta!
Szólok rá, de
nem hallja ki-be szalad,
tíz másik ki-be szalad,
ebadta!
Nem tudom ezt már leírni,
nem fogom ezt már kibírni!
Évről évre
romlik a gyerekanyag,
romlik a gyerekanyag,
ebadta!

Évről évre
kopnak az idegeim,
kopnak az idegeim,
aszondom!
Ősz hajam már
hullik és meredezik,
gyűlik és növekedik
a gondom!
Jobban is esne,
mondjuk ki,
hogyha lehetne
buktatni!
Évről évre
kopnak az idegeim,
kopnak az idegeim,
aszondom!

Iszik a vakond pálinkát? S ha igen, rosszat vagy jót?

JÁSZ ATTILA
a ROSSZ PÁLINKA balladája

Egyszer volt, hol nem volt. Volt 1×1 Apuka,
s bármily fura,
az én apukám,
szerette a pálinkát,
s a pálinka is apukát.

A jó pálinkát persze,
rosszat, az istennek se,
ebéd előtt kupicával,
bírni kell azt fiam, májjal,
mondogatta Anyukának.

Ámde néha azért rosszat,
bűnrossz pálinkát is hoztak
szülinapra vagy névnapra
ajándékba, noha
nem itta meg soha.

Mert rosszat minek igyon a Zember,
mást meg ugye nem mer
olyannal kínálni,
mit lehet csinálni,
elrakta a spájzba.

Épp mielőtt indult Svájcba
Vakond urat megkínálta,
a legrosszabbikból persze,
igyon, ha volt neki mersze
feltúrni az egész kertet.

És Vakond úr megsértődött,
családostól elköltözött
a szomszédba, ott turkálják már a kertet,
apukám meg mindig eltesz
minden bűnrossz pálinkát,

hátha szükség lesz még rá.

Aki még nem látott kék őzetet, jól nyissa ki a szemét!

KISS JUDIT ÁGNES
Kék őzek

„Kérj a teánkból, friss főzet!”
kínálgatnak a kék őzek.
Zöld italukban eperfalevél,
így melegednek tél idején.

Jó puha föld a mohás tőzeg,
ott tavaszolnak a kék őzek.
Tarka virágot rágcsálnak,
némelyikük csak a sárgákat.

Késő ősszel a kék őzek
egymással megmérkőznek.
„Én győztem, veled alszom ma!”
bőgi az egyik az arcomba.

Néha nyaranta a kék őzek
rettentően megnőnek.
Hogyha nem óvna varázsének,
véletlen lelegelnének.

Ki a jobb, a fiúk vagy a lányok? Két sorozatnyi érv az öröktől tartó vitában.

LÁSZLÓ NOÉMI
A fiúk

Rugdosódnak és sáros a cipőjük,
és szünetben a porban hemperegnek,
csúfolják egymást, majomnak,
szamárnak, de minden mókát
csoportban csinálnak, verekszenek,
el is bőgik maguk, de nem vágnak
egymásnak undok arcot,
nem gyűlölködnek hónapokon át,
és egész évben egy padtársuk
van, akivel azért mégsem
összeragadva járnak, nem
puszilóznak, nem is visibálnak,
nem leveleznek, inkább megbokszolják
egymást, és minden rendben,
jó volna fiúnak születni,
csak nem szeretnék lábon állva
pisilni egész életemben.

A lányok

Mértan órán leveleznek, titkos ábécét
állítottak össze, legalább öt ábécé
jön-megy a soron, azt üzengetik
egymásnak, tudom, ki kibe
szerelmes fülig, fölösleges
így rejtjelezve értekezni róla,
ha ránézel, és piros a füle, akár
a padlót is felszedheted alóla,
észre sem veszi, nem jár: repdes,
száll, suhan, mert épp beléd
szerelmes, most aranyos vagy,
helyes és cuki, jövő héten már
nem tetszel neki, rájön, hogy
lábad görbe, füled kajla, nem
tudja, fejeden mi van, mert
nem hasonlít hajra, és komolyan,
hogy képzeled, hogy pont neki,
pont hozzád, bármi köze is lehet,
ez megdöbbentő – gyorsan kitalál
egy titkos ábécét, hogy az egészet
megírja Panninak, Teréznek, Sárinak,
és aztán egész történelem órán
boncolnak téged.

Kaptatok már használhatatlan ajándékot? Megesett ez már mással is…

MURÁNYI ZITA
Hullahopp

Nagyon szerettem volna egy hullahopp karikát karácsonyra,
a jézuska mégis egy bordásfalat hozott.
Nem hiszem, hogy tévedett volna, csak a nagy kapkodásba
véletlen összecserélte az ajándékokat. A világ túlsó felén egy másik
kislány, most épp olyan szomorú, mint én. Amikor megfeddi
az apukája, hogy egyen szépen és ne turkálja az ünnepi
vacsorát, lehet, hogy pont a bordásfalamra gondol.
De az ilyesmit nem értik meg a szülők.
Nekik csak az a fontos, hogy üres legyen a tányérod
és dicsérd meg a főztjüket, ha nem ízlik, akkor is, ahogy
ők teszik egymással. Azt hiszem, emiatt nem veszik észre a különbséget
hullahopp és bordásfal között.

Hát egy varrónőnek már mindent szabad?

TURBULY LILLA
A varrónőnél

Anya valami virágos ruhát próbál,
a varró néni meg négykézláb mászkál
körülötte, és tele van gombostűkkel
a szája. Ha én ilyet tennék, anya
nagyon mérges lenne, az biztos. Ráadásul
beszél is közben, hogy jó lesz-e
így a hossza, pedig tudhatná, hogy
tele szájjal nem szabad. Legszívesebben
szólnék a varró néni anyukájának, hogy
nevelje már meg egy kicsit a gyerekét,
de neki nem merek, mert még megijed
vagy elszégyelli magát, és lenyeli a tűket.
Bár lehet, hogy fakír volt lánykorában.

Vannak egy gyereknek elvei? Hát, némelyiknek vannak. Hogy mifélék? Lásd alább!

VARRÓ DÁNIEL
Megmondom a tutit

Megmondom a tutit:
szeretem a frutit.

Legfontosabb dolog:
ha kicsomagolod,

ez benne a lényeg,
hogy a belső réteg

papírból egy darab
jó, ha beleragad.

Nincsen annál tutibb,
amikor a frutit

lassan szopogatod,
ez a darab ahogy

szétmállik a nyelven –
nekem az az elvem.

Mit csináljunk használt zsiráfunkkal?

ZORKÓCZY-KOVÁCS KATALIN
Apróhirdetés

Megszabadulnék alig használt zsiráfomtól
Nem fogyaszt sokat:
8-10 liter víz és néhány szobanövény per nap.
Bár újabban rászokott a műanyag pálmákra.
Mérete miatt csak galériás lakásokba ajánlom.
Szobadíszként is szép.
Ábrázata ugyan nem vonzó,
lámpaernyővel a fején azonban kifejezetten mutatós.
Ha valaki praktikus célra akarja,
hát fogasként is jól funkcionál.